Városi síneken

Magyar települések kötöttpályás közlekedése

Szentlőrinci HÉV


Pestszentlőrinc Kispest HÉV-vonalak
  • Vonalak (1910.): Nagyvárad tér- Szarvas csárda; Nagyvárad tér- Kispest, Hoffherr Albert u.
  • Időszak: 1887-1918(?)
  • Tulajdonos: BLLV (1906-ig), BVVV
  • Vontatás: gőz (1900-ig), majd villamos
  • Nyomtáv: 760 mm/egyvágányú (1900-ig), majd normál/ kétvágányú
  • Járműtelep, áramellátás: 1887-től Kispesti kocsiszín , 1900-tól Villanytelep (mindkettő: XIX. ker. Üllői út 266.)
  • Tervek: vonalhosszabbítás a Belváros felé a Kálvária térig, ill. a kispesti szárnyvonal továbbítése a Wekerle-telepen keresztül Pesterzsébetig
  • Utód: Pestlörinci és kispesti villamosvonalak
A gőzvontatású lőrinci HÉV szerelvénye. Forrás: Régi magyar villamosok/ veke.hu A gőzvontatású lőrinci HÉV szerelvénye. Forrás: Régi magyar villamosok/ veke.hu
  • 1887-ben az első vonalszakasz a Nagyvárad tér (átszállási lehetőség a BKVT lóvasútjára) és a Szentlőrinci Téglagyár között az Üllöi úton, hossza 8.1 km. Kezdetben a teherszállítás dominált, a személyforgalom nem volt jelentős. (1920-as évek elejéig maradt a teherforgalom a fővonalon) 1900-ban meghosszabbították a Szarvas csárda térig a fővonalat.
  • 1900-ban épült ki a kispeti egyvágányú szárnyvonal Ady Endre úton a lajosmizsei vasútig (Hoffherr Albert u). Sokáig nem indultak ide közvetlen kocsik, át kellett szállni az Üllői úton 1910-től már itt is két vágányon közlekedhettek a szerelvények, ill. új hurokvégállomás épült. 1910-től a Nagyvárad tér is hurokvégállomást kapott.
  • Miután a BVVV 1906-ban megvásárolta HÉV-et közvetlen villamosjáratot indított a Belvárosból, a Rókus kórháztól Pestlőrincre a Szarvas Csárda- Üllői út– Vajda Péter utca– Orczy tér– Karácsony Sándor utca– Népszínház utca útvonalon. Ezen a vonalon közlekedtek az első éjszakai járatok. Ez jelentős kerülőt jelentett, de nem kellett átszálni a BKVT villamosaira a Nagyvárad téren és egységes volt a tarifa.
  • Járművek: 4 db gőzmozdony, 60 db nagy Ganz villamos motorkocsi, 3 db kis Ganz villamos motorkocsi, 18 db kis Ganz pótkocsi, 30 db nagy pótkocsi, 4 db kis Ganz villanymozdony (teherszállítás, hosszabb munkásvonatok) A motorkocsik egy része ikerkocsiként közlekedett. A budapesti HÉV-vonalakon egyedül itt közlekedett első osztályú kocsi, bár alig pár év alatt megszűnt ez a szolgáltatás.
  • Viszonylatjelzések: 1918-ig a BLLV pestlőrici szerelvényein fehér, a kispesti kocsikon fekete tárcsa volt; a BVVV és a BLLV hálozatát egyarát használó viszonylatok viszont számjelzést kaptak pl. a Rókus kórháztól Pestlőrincre járő induló villamosjárat 1913-ben az 50-es számot kapta
  • Vágánykapcsolat: ferencvárosi rakodó-pályaudvar felé; a BVVV Mester utcai vonalához a Vágóhíd utcán át, a BVVV Rókus kórház felé vezető vonalához a Vajda Péter utcán keresztül; a fő és a szárnyvonal között összekötő vágány a Hoffherr Albert u. keresztül
  • A fővonalon reggel 5 órától este 11-ig 15 percenként közlekedtek a szerelvények, a szárnyvonal pedig percenként.
  • Formálisan önálló cégként létezett egészen 1949-ig a BLVV, noha valójában a BSzKRt üzemeltette.
BLVV munkásvonat az 1900-as években. Forrás: Wikiwand BLVV munkásvonat az 1900-as években. Forrás: Wikiwand A BLVV 18-as pályaszámú motorvonata és két pótkocsi az 1910-es években. Forrás: Wikiwand A BLVV 18-as pályaszámú motorvonata és két pótkocsi az 1910-es években. Forrás: Wikiwand Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán. Forrás: Wikiwand Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán. Forrás: Wikiwand Képeslap: Kispest Ady Endre u. Forrás: kispest.weebly.com Képeslap: Kispest Ady Endre u. Forrás: kispest.weebly.com

Források, linkek

Megjegyzések

  • Szentlőrinc: Pestszentlőrinc régi neve, 1950-től Budapest része
  • Kispest: 1950-től Budapest része
  • Fejléckép: Pestlőrinc- képeslap. Forrás: darabanth.hu